A tantárgyak részletes követelményei és a vizsgák leírása:

   www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#1 

Középszintű szóbeli fizika érettségi témakörei és kísérletei

Digitális kultúra témakörjegyzék

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/Középszintű fizika érettségi tételek és kísérletek 2021 tavasz.pdf

 A középszintű érettségi vizsga témakörei
MATEMATIKÁBÓL

Gondolkodási műveletek, logika, kombinatorika, gráfok          

• A negáció, konjukció, diszjunkció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása.
• A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.
• Kombinatorika. Permutációk, variációk, kombinációk. Logikai szita.
• Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok, használatuk.  
• A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Számelmélet, algebra                                

• A valós számok alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága.
• Oszthatóság, a számelmélet alaptétele.  Számrendszerek.
• Algebrai kifejezések, műveletek. Hatványozás, gyökvonás.
• Abszolút érték fogalma. Számtani és mértani közép.
• Számok normálalakja.
• Lnko, lkkt, számok prímtényezőkre bontása. Egyszerű oszthatósági feladatok.

Hatvány, gyök, logaritmus

• Egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok.  Definíciók, azonosságok.
• Logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben.

Egyenletek, egyenlőtlenségek egyenletrendszerek egyenlőtlenség-rendszerek

• Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.
• Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges gyakorlati feladatokban.
• Egyszerűbb gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek.
• A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.
• Egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.

Függvények, az analízis elemei                

• A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.
• Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolutérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik:   f(x) + c, f(x + c), c× f(x), f(c× x)
• Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték szemléletes fogalma, periodicitás, paritás .

Sorozatok

• Számtani sorozat, mértani sorozat. an , Sn ismerete és használata feladatokban.
• Kamatos kamat számítása gyakorlati feladatokban.

Geometria, koordináta-geometria, trigonometria

• Térelemek. Nevezetes ponthalmazok
• Háromszögek. Nevezetes négyszögek. Sokszögek. Szabályos sokszögek.
• Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes vonalakra, alkalmazásuk.
• Thalesz-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása.
• Arányossági tételek derékszögű háromszögben.
• Kör.  A kör részei. A kör és egyenes kölcsönös helyzete, a kör érintője.

Geometriai transzformációk

• Feladatok egyszerű ponthalmazokra (szakaszfelező merőleges, szögfelező, kör, gömb).
• Egybevágósági transzformációk ismerete, alkalmazása.
• Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai.
• Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása feladatokban.

Vektorok.

• Vektorműveletek és tulajdonságaik.
• Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.

Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

• Térelemek távolsága, szöge síkban és térben.
• Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.
• Hasonló síkidomok területe, hasonló testek térfogata.
• Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp felszíne és térfogata.

Trigonometria

• Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei.
• Összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek.
• Szinusztétel, koszinusztétel, alkalmazásuk a feladatok megoldásában.

Koordináta-geometria

• Egyenes egyenlete. Párhuzamos, merőleges egyenesek. Egyenesek metszéspontja.
• Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A körhöz húzott érintő egyenlete.

Valószínűségszámítás, statisztika

• Statisztikai adatok jellemzői, rendszerezésük, különböző ábrázolásaik (kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram).
• Sokaság, minta, relatív gyakoriság.
• Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, medián, módusz. Szórás.
• Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

Középszintű kémia témakörök

1.             Atomok, ionok (atom, elem, rendszám, tömegszám, izotópok, alapállapot, gerjesztett állapot, atompálya, elektronfelhő szerkezete, periódusos rendszer, vegyértékelektronok, atomtörzs, periodicitás a periódusos rendszerben, kationok és anionok létrejötte)

2.             Molekulák és összetett ionok (a kovalens kötés fajtái, jellemzői, molekulák térszerkezete, polaritása, összetett ionok képződése)

3.             Mennyiségi alapismeretek (relatív molekulatömeg, anyagmennyiség, moláris tömeg kémiai egyenlet)

4.             Anyagi halmazok (anyagi halmaz, elem, vegyület, keverék, fázisok, homogén és heterogén rendszerek, halmazállapotok, kémiai kötések: elsőrendű, másodrendű, kristálytípusok; oldatok és elegyek összetétele: tömeg %, térfogat %, anyagmennyiség %, anyagmennyiség-koncentráció; oldatok: oldhatóság, az oldódás folyamata, kolloid rendszerek, adszorpció-deszorpció)

5.             Kémiai reakciók (termokémia: reakcióhő, folyamathő, Hess-tétel, képződéshő; reakciók sebessége, reakciók lejátszódásának feltételei, megfordítható kémiai reakciók, egyensúlyi állapot kialakulása, „tömeghatás” törvénye, a legkisebb kényszer elve)

6.             Reakciótípusok (addíció, elimináció, szubsztitúció, polimerizáció, polikondenzáció, disszociáció, csapadékképződés, redoxireakció, protolítikus-reakció, ionegyenlet)

7.             Sav-bázis reakciók (Arrhenius és Brǿnsted szerint, savak, bázisok erőssége, a pH, indikátorok, közömbösítés, sók hidrolízise)

8.             Redoxireakciók (oxidáció, redukció, oxidációs szám)

9.             Elektrokémia (Galvánelem, elektromotoros erő, redoxfolyamatok irányának becslése standardpotenciál alapján, elektrolízis, Faraday törvényei)

10.         Fémek általános jellemzése (fémes elemek, szerkezet és tulajdonságok, ötvözetek, korrózió, fémek reakciói, előállításuk)

11.         Fontosabb fémek és fémcsoportok (s-mező fémei, p-mező (Al, Sn, Pb) fémei, d-mező (Fe, réz-csoport, cink-csoport) fémei, vegyértékelektronszerkezet, fizikai és kémiai tulajdonságok, előfordulás élettani hatás, előállítás, felhasználás)

12.         Nemfémes elemek és vegyületeik (hidrogén, nemesgázok, halogének, halogénvegyületek (kősó, hypó), oxigén-csoport (oxigén, oxidok, víz természetes vizek, vízkeménység-vízlágyítás, hidroxidok kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, nátrium-tioszulfát, kén-hidrogén) nitrogén-csoport (nitrogén, ammónia, nitrogén-oxidok, salétromsav, nitrátok, foszfor, foszforsav) szén-csoport (szén, szén-monoxid, szén-dioxid, szénsav és sói, szilícium, szilícium-dioxid), előfordulásuk, fizikai tulajdonságaik, molekulaszerkezet, polaritás, rácsszerkezet, összetartó erő, reakciók, élettani hatás, előállítás, felhasználás)

13.         Szénhidrogének és halogénezett származékaik (szerves kémia, szerves vegyületek szerkezetének meghatározása, konformáció, homológ sor, szénhidrogének csoportosítása (alkánok, alkének, alkinek, aromások, diének, poliének, elnevezés konstitúciós izoméria, atomcsoportok, előfordulás, anyagszerkezet, fizikai tulajdonságok, molekulaszerkezet, polaritás, rácsszerkezet, összetartó erő reakciókészség, jellemző kémiai reakciók, élettani hatás előállítás, felhasználás); halogénezett szénhidrogének (elnevezés konstitúciós izoméria, atomcsoportok, előfordulás, anyagszerkezet, fizikai tulajdonságok, molekulaszerkezet, polaritás, rácsszerkezet, összetartó erő reakciókészség, jellemző kémiai reakciók, élettani hatás előállítás, felhasználás)

14.         Oxigéntartalmú szerves vegyületek (funkciós csoportok, vegyületcsoportok, alkoholok, fenolok: származtatás, meghatározás, értékűség, rendűség, elnevezés, anyagszerkezet, molekulaszerkezet, polaritás, fizikai tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, élettani hatás, előállítás, felhasználás; éterek, oxovegyületek, aldehidek, ketonok, karbonsavak és sóik, észterek: származtatás, meghatározás, elnevezés, anyagszerkezet, molekulaszerkezet, polaritás, fizikai tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, élettani hatás, előállítás, felhasználás; az oxigéntartalmú szerves vegyületek átalakítása egymásba)

15.         Nitrogéntartalmú szerves vegyületek, természetes és mesterséges makromolekulák (aminok, aminosavak, amidok, nitrogéntartalmú heteroaromás vegyületek: származtatás, meghatározás, értékűség, rendűség, elnevezés, anyagszerkezet, molekulaszerkezet, polaritás, fizikai tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, élettani hatás, előállítás, felhasználás; szénhidrátok, monoszacharidok, diszacharidok, poliszacharidok, fehérjék, nukleinsavak, műanyagok, az energiagazdálkodás kémiai vonatkozásai)

Kémia kísérletek

1.                  A tálcán szőlőcukor, illetve répacukor van a sorszámozott kémcsövekben.

      Annak eldöntésére, hogy melyik kémcső mit tartalmaz, végezze el a következő vizsgálatot:

      Öntsön tiszta kémcsőbe kb. 1 cm³ ezüst-nitrát-oldatot, majd adagoljon hozzá annyi am­mónia­oldatot, hogy a kezdetben keletkező csapadék éppen feloldódjék! Tegyen a vizs­gálandó cukorból az így elkészített oldathoz, majd a kémcsövet tegye forró vízfürdőbe!

      Rögzítse és értelmezze a vizsgálat tapasztalatait, majd azonosítsa a kémcsövek tartalmát!

2.      A tálcán látható tojásfehérje-oldathoz cseppentsen néhány csepp ólom-nitrát-oldatot, és figyelje meg a változást! Értelmezze a tapasztaltakat!

3.   A tálcán lévő vegyszerek és eszközök felhasználásával végezze el a következő kémcsőreakciókat:

      – sósav + ezüst-nitrát-oldat,

      – sósav + fenolftaleines nátrium-hidroxid-oldat,

      – sósav + magnézium forgács.

      A tapasztalatok megfigyelése mellett állapítsa meg, hogy melyik reakció:

      a) redoxireakció,

      b) sav-bázis reakció!

      Írja fel a reakciók egyenleteit is!

4.      A tálcán levő kémcsőben acetaldehid vagy körömlakk-lemosó (aceton) van. Kémcsőben ké­szítse el a következő oldatot: ezüst-nitrát-oldathoz csepegtessen ammónia oldatot, míg a keletkező csapadék fel nem oldódik (ha túl gyorsan adagolja az ammóniát, a csapadék keletkezése nem is figyelhető meg, mert azonnal oldódik)! Ehhez az oldathoz adjon egy keveset az ismeretlen oldatból, és enyhén melegítse az oldatot (ha szükséges)! A tapasztalatok alapján döntse el, hogy mi volt a kémcsőben!

5.    Oldjon fel kevés citromsavat vízben! Cseppentsen külön-külön ebből, illetve 2 mol/dm³-es sósavból mészkőporra! Öntsön a citromsavoldatból és a sósavból is egy-egy kis főzőpohárba, majd helyezzen a két edénybe – rövid időre – egy-egy vaskulcsot! Indokolja meg, hogy melyik savat használják vastárgy vízkőmentesítésére!

6.      Kálium-nitrátot oldjon szobahőmérsékletű vízben mindaddig, amíg már több só nem tud feloldódni! Ekkor az edény alján marad szilárd anyag. Kezdje el melegíteni az oldatot, és közben kevergesse! Az edény alján levő szilárd anyag feloldódik.

Értelmezze a fenti kísérleti tapasztalatokat!

Mi történik, ha az oldatot ismét visszahűti szobahőmérsékletre?

7.      Etanolt és ecetsavat 2–3 csepp tömény kénsav jelenlétében 1–2 percig melegítettünk. Az elillanó gőzöket magunk fele terelve, kellemes illatot éreztünk! Értelmezze a kísérleti tapasztalatokat, és írja fel a végbemenő folyamat egyenletét!

8.      Három kémcsőben – ismeretlen sorrendben – három különböző, de hasonló (sárgás) színű folyadék van: az egyik napraforgóolaj, a másik citromszörp, a harmadik valamilyen hab­fürdő. Adjon kevés vizet mindhárom folyadékhoz, majd rázza össze a kémcsövek tar­tal­mát! Figyelje meg és értelmezze a változásokat, majd azonosítsa a kémcsövek tartalmát!

9.      Reszelt vöröskáposztát osszon három részre! Az egyik részre cseppentsen savanyú uborka levéből, a másikat sózza meg, a harmadik részlethez adagoljon valamilyen hagyományos mosogatószerből (pl. trisóból). Figyelje meg a változásokat, és a fenti kísérlet alapján állapítsa meg, mire használható a vöröskáposzta!

10.  Tegyen magnéziumforgácsot csapvízbe, citromos limonádéba, savanyú uborka levébe, illetve 1 mol/dm³ koncentrációjú sósavba! Hasonlítsa össze és értelmezze a fém visel­ke­dését a különböző folyadékokban!

11.  Valódi és liszttel hamisított tejföl van előkészítve. Jódtinktúrával állapítsa meg, melyik a hamisított tejföl! Figyelje meg és értelmezze a változást!

12.  Négy kémcsőben sósav (2 mol/dm³), salátalé, hagyományos tisztítószer (trisó oldata) és víz van. A tálcán levő indikátor segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Ma­gya­ráz­za meg, hogyan következtetett!

13.  Három fehér, szilárd anyagot kell azonosítania. A tálcán lévő eszközök, víz és indikátorok segítségével azonosítsa, hogy melyik edényben van a kristálycukor, a citromsav, a szappanreszelék!

14.  Törjön le a tálcán található tojáshéjból, melynek fő összetevője kalcium-karbonát, egy kis darabkát, és cseppentsen rá fenolftalein-oldatot! Hevítse a tojáshéj egy másik darabkáját tartósan mindaddig, amíg az esetleg megjelenő fekete szín eltűnik! Hűtse le, majd cseppentsen rá ismét fenolftalein oldatot! Értelmezze a tapasztaltakat!

15.  A kémcsőben lévő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid-oldatot, enyhe melegítés után egy jellegzetes szagú gáz keletkezik, mely nedves indikátorpapírral lúgos kémhatást jelez. Mi lehet a keletkező gáz?

16.  Szódásszifonból eresszen ki egy kevés szódavizet egy kis főzőpohárba! Vizsgálja meg az oldat kémhatását indikátorpapírral! Forralja fel az oldatot, és hagyja forrni egy kicsit! Lehűlés után vizsgálja meg ismét az oldat kémhatását! Mit tapasztal? Magyarázza meg a tapasztalatait!

17.  Mészkőpor, keményítő és porcukor van egy-egy óraüvegen. Állapítsa meg víz, mint oldószer és gázégő segítségével, hogy melyik a keményítő?

18.  Öntsön cinkre és mészkőre sósavat! Azonosítsa gyújtópálca segítségével a fejlődő gázokat!

19.  Két-két kémcsőben víz és sebbenzin van. Sót és apró jódkristályt oldjon fel vízben és seb­benzinben! Figyelje meg, milyen mértékben oldódik a jód és a só az egyes oldószerekben! Értelmezze a látottakat!

20.  Két kémcsőben klórgázt fejlesztünk kálium-permanganát és tömény sósav segítségével. A két kémcső szájára egy kálium-bromid-oldattal, illetve egy kálium-jodid-oldattal átitatott vattát szorítunk. Az első esetben a vatta vörösesbarna lesz, a másik esetben is meg­sö­té­te­dik. Ha ez utóbbira egy csepp keményítőoldatot cseppentünk, a vattán kék foltot figyel­he­tünk meg. Értelmezze a kísérleti tapasztalatokat!

21.  Tojásfehérje oldatához adjon kálium-hidroxid-oldatot, majd 1–2 csepp réz-szulfát-oldatot. Figyelje meg a változást!

22.  Két óraüveg közül az egyiken paraffingyertya reszelék, a másikon szappanreszelék van. Dobjon két kémcsőbe mindegyik mintából, öntsön rá vizet, s rázza össze! Értelmezze a tapasztaltakat!

23.  Üvegcső segítségével fújjon meszes vízbe! Milyen változást tapasztal? Magyarázza meg a változást!

24.  Egy kis főzőpohárba öntsön egy kevés tintával megfestett vizet, és tegyen bele kis kanálnyi aktív szenet! Néhány perc múlva szűrje le az oldatot! Hasonlítsa össze a kapott oldat színét az eredetivel! Magyarázza meg a tapasztalatait!

25.  Három kémcsőben – ismeretlen sorrendben – desztillált víz, csapvíz és híg kalcium-klorid-oldat van. Mindegyikhez dobjon borsó nagyságú szappandarabot, majd rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje meg és értelmezze a változásokat, majd azonosítsa a kémcsövek tartalmát!

BIOLÓGIA TÉMAKÖRÖK 

A altétel (gyakorlat): Egy egyszerű laboratóriumi vizsgálat elvégzése, vagy elemzése

- növényi és állati szövetek vizsgálata mikroszkóppal/felismerése kép alapján
- plazmolízis
- adszorpció

- szén-dioxid kimutatása

- epe szerepének vizsgálata
- fehérjék kicsapódását bemutató kísérlet elvégzése
- keményítő kimutatása jóddal
- csírázási kísérletsorozat
- vakfolt kimutatása

- térdreflex vizsgálata
- pulzusmérés
- vérnyomásmérés
Egy növény-, ill. állatfaj meghatározása, morfológiai jellemzése és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret, ill. az Állatismeret című könyv segítségével vagy több növény-, ill. állatfaj összehasonlítása megadott szempontok alapján
Egy nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. valamilyen életközösség élővilágának jellemzése képek és az Állatismeret, ill. a Növényismeret című könyv segítségével

B altétel (elmélet): Az ember egészsége

1. Az emberi bőr felépítése, szerepe, egészsége
2. Az ember mozgásszervrendszere és egészségtana
3. Az ember emésztőszervrendszere és egészségtana
4. A légzőszervrendszer és egészségtana
5. Az ember keringési rendszere és egészségtana
6. Az emberi vér egészségtana
7. Az ember kiválasztó szervrendszere és egészségtana
8. Az ember szaporodása és a családtervezés
9. Az ember immunrendszere
10. Az ember hormonális szabályozása
11. Az ember idegrendszere és egészségtana
12. Az emberi szem és egészségtana
13. Az ember füle és egészségtana

Környezetvédelem, ökológia

1.      A populáció és környezete

2.      A populációk kölcsönhatásai

3.      Az életközösségek, biodiverzitás

4.      Az anyag-és energiaforgalom

5.      A társulások jellemzői és változása

6.      Hazai fás, fátlan társulások

Természet-és környezetvédelem

Földrajz témakörök:

1.       A térkép

2.       Csillagászati ismeretek: Naprendszer, Nap, Hold, bolygók

3.       A kőzetburok: A Föld gömbhéjas szerkezete

4.       A kőzetlemezek

5.       A hegységképződés

6.       A Föld nagyszerkezeti egységei

7.       A Föld története

8.       A földfelszín formálódása

9.       A levegőburok: A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete

10.   A levegő mozgása

11.   Az időjárás és az éghajlat

12.   A légszennyezés következményei

13.   A vízburok földrajza: A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai

14.   A felszíni és felszín alatti vizek és felszínalakító hatásuk

15.   A víz és a jég felszínformáló munkája

16.   A földrajzi övezetesség rendszere

17.   A vízszintes földrajzi övezetesség

18.   Az egyes övezetek egyedi jellemzői

19.   A forró övezet

20.   Mérsékelt övezet

21.   Hideg övezet

22.   A függőleges földrajzi övezetesség

23.   Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália természeti adottságai

24.   Magyarország természeti adottságai

25.   Hazánk nagy tájainak természeti képe

26.   A népesség földrajzi jellemzői

27.   Településtípusok, urbanizáció, dezurbanizáció

28.   A világgazdaság jellemző folyamatai

29.   Integrációk

30.   A globalizáció

31.   A pénz

32.   Magyarország társadalmi jellemzői

33.   A hazai gazdasági fejlődés jellemzői

34.   Magyarország környezeti állapota

35.   Európa általános természetföldrajzi képe

36.    Az Európai Unió

37.   Az EU különböző országainak jellemzői

38.   Európa unión kívüli országai

39.   Távoli tájak jellegzetes országai, országcsoportok: Afrika tipikus országai, Auszrália, Japán, Kína, India, Kis-Tigrisek, Arab-országok, USA, Kanada, Latin-Amerikai országok

40.   A globálissá váló környezetszennyezés és következményei, ennek hatásai Magyarországra