Segítség a Vasvárinak
Az iskolánkat adományokkal vagy az adó 1 %-ának felajánlásával a következő szervezeten keresztül is támogathatja:
Vasvári Természetismereti Turisztikai Kulturális és Sportegyesület (VTTKSE)
adószám: 18499285-1-07
számlaszám: 10918001-00000033-07250008
Érettségi témakörök |
A tantárgyak részletes követelményei és a vizsgák leírása: www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#1
Középszintű szóbeli fizika érettségi témakörei és kísérletei
Digitális kultúra témakörjegyzék www.vasvarigimn.hu/vpg/files/Középszintű fizika érettségi tételek és kísérletek 2021 tavasz.pdf
A középszintű érettségi vizsga témakörei
Gondolkodási műveletek, logika, kombinatorika, gráfok
Számelmélet, algebra
Hatvány, gyök, logaritmus
Egyenletek, egyenlőtlenségek egyenletrendszerek egyenlőtlenség-rendszerek
Függvények, az analízis elemei
Sorozatok
Geometria, koordináta-geometria, trigonometria
Geometriai transzformációk
Vektorok.
Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás
Trigonometria
Koordináta-geometria
Valószínűségszámítás, statisztika
Témakörök informatikából 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.2. Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 2.2. A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 4. Szövegszerkesztés 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés 5.1.1 A táblázatkezelő használata A program indítása 5.1.2 A munkakörnyezet beállítása 5.1.3 A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2 A táblázatok felépítése 5.2.1 cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. 5.3 Adatok a táblázatokban 5.3.1 Adattípusok 5.3.2 Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3 A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5.4 Táblázatformázás 5.4.1 Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2 Karakter-, cella- és tartomány-formázások 5.4.3 Cellák és tartományok másolása Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. 5.5 Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1 Egyszerű táblázat készítése 5.5.2 Formázási lehetőségek 5.5.3 Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. 5.6 Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1 Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák 6. Adatbáziskezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat
Középszintű kémia témakörök
1. Atomok, ionok (atom, elem, rendszám, tömegszám, izotópok, alapállapot, gerjesztett állapot, atompálya, elektronfelhő szerkezete, periódusos rendszer, vegyértékelektronok, atomtörzs, periodicitás a periódusos rendszerben, kationok és anionok létrejötte)
2. Molekulák és összetett ionok (a kovalens kötés fajtái, jellemzői, molekulák térszerkezete, polaritása, összetett ionok képződése)
3. Mennyiségi alapismeretek (relatív molekulatömeg, anyagmennyiség, moláris tömeg kémiai egyenlet)
4. Anyagi halmazok (anyagi halmaz, elem, vegyület, keverék, fázisok, homogén és heterogén rendszerek, halmazállapotok, kémiai kötések: elsőrendű, másodrendű, kristálytípusok; oldatok és elegyek összetétele: tömeg %, térfogat %, anyagmennyiség %, anyagmennyiség-koncentráció; oldatok: oldhatóság, az oldódás folyamata, kolloid rendszerek, adszorpció-deszorpció)
5. Kémiai reakciók (termokémia: reakcióhő, folyamathő, Hess-tétel, képződéshő; reakciók sebessége, reakciók lejátszódásának feltételei, megfordítható kémiai reakciók, egyensúlyi állapot kialakulása, „tömeghatás” törvénye, a legkisebb kényszer elve)
6. Reakciótípusok (addíció, elimináció, szubsztitúció, polimerizáció, polikondenzáció, disszociáció, csapadékképződés, redoxireakció, protolítikus-reakció, ionegyenlet)
7. Sav-bázis reakciók (Arrhenius és Brǿnsted szerint, savak, bázisok erőssége, a pH, indikátorok, közömbösítés, sók hidrolízise)
8. Redoxireakciók (oxidáció, redukció, oxidációs szám)
9. Elektrokémia (Galvánelem, elektromotoros erő, redoxfolyamatok irányának becslése standardpotenciál alapján, elektrolízis, Faraday törvényei)
10. Fémek általános jellemzése (fémes elemek, szerkezet és tulajdonságok, ötvözetek, korrózió, fémek reakciói, előállításuk)
11. Fontosabb fémek és fémcsoportok (s-mező fémei, p-mező (Al, Sn, Pb) fémei, d-mező (Fe, réz-csoport, cink-csoport) fémei, vegyértékelektronszerkezet, fizikai és kémiai tulajdonságok, előfordulás élettani hatás, előállítás, felhasználás)
12. Nemfémes elemek és vegyületeik (hidrogén, nemesgázok, halogének, halogénvegyületek (kősó, hypó), oxigén-csoport (oxigén, oxidok, víz természetes vizek, vízkeménység-vízlágyítás, hidroxidok kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, nátrium-tioszulfát, kén-hidrogén) nitrogén-csoport (nitrogén, ammónia, nitrogén-oxidok, salétromsav, nitrátok, foszfor, foszforsav) szén-csoport (szén, szén-monoxid, szén-dioxid, szénsav és sói, szilícium, szilícium-dioxid), előfordulásuk, fizikai tulajdonságaik, molekulaszerkezet, polaritás, rácsszerkezet, összetartó erő, reakciók, élettani hatás, előállítás, felhasználás)
13. Szénhidrogének és halogénezett származékaik (szerves kémia, szerves vegyületek szerkezetének meghatározása, konformáció, homológ sor, szénhidrogének csoportosítása (alkánok, alkének, alkinek, aromások, diének, poliének, elnevezés konstitúciós izoméria, atomcsoportok, előfordulás, anyagszerkezet, fizikai tulajdonságok, molekulaszerkezet, polaritás, rácsszerkezet, összetartó erő reakciókészség, jellemző kémiai reakciók, élettani hatás előállítás, felhasználás); halogénezett szénhidrogének (elnevezés konstitúciós izoméria, atomcsoportok, előfordulás, anyagszerkezet, fizikai tulajdonságok, molekulaszerkezet, polaritás, rácsszerkezet, összetartó erő reakciókészség, jellemző kémiai reakciók, élettani hatás előállítás, felhasználás)
14. Oxigéntartalmú szerves vegyületek (funkciós csoportok, vegyületcsoportok, alkoholok, fenolok: származtatás, meghatározás, értékűség, rendűség, elnevezés, anyagszerkezet, molekulaszerkezet, polaritás, fizikai tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, élettani hatás, előállítás, felhasználás; éterek, oxovegyületek, aldehidek, ketonok, karbonsavak és sóik, észterek: származtatás, meghatározás, elnevezés, anyagszerkezet, molekulaszerkezet, polaritás, fizikai tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, élettani hatás, előállítás, felhasználás; az oxigéntartalmú szerves vegyületek átalakítása egymásba)
15. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek, természetes és mesterséges makromolekulák (aminok, aminosavak, amidok, nitrogéntartalmú heteroaromás vegyületek: származtatás, meghatározás, értékűség, rendűség, elnevezés, anyagszerkezet, molekulaszerkezet, polaritás, fizikai tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, élettani hatás, előállítás, felhasználás; szénhidrátok, monoszacharidok, diszacharidok, poliszacharidok, fehérjék, nukleinsavak, műanyagok, az energiagazdálkodás kémiai vonatkozásai)
Kémia kísérletek
1. A tálcán szőlőcukor, illetve répacukor van a sorszámozott kémcsövekben. Annak eldöntésére, hogy melyik kémcső mit tartalmaz, végezze el a következő vizsgálatot: Öntsön tiszta kémcsőbe kb. 1 cm3 ezüst-nitrát-oldatot, majd adagoljon hozzá annyi ammóniaoldatot, hogy a kezdetben keletkező csapadék éppen feloldódjék! Tegyen a vizsgálandó cukorból az így elkészített oldathoz, majd a kémcsövet tegye forró vízfürdőbe! Rögzítse és értelmezze a vizsgálat tapasztalatait, majd azonosítsa a kémcsövek tartalmát!
2. A tálcán látható tojásfehérje-oldathoz cseppentsen néhány csepp ólom-nitrát-oldatot, és figyelje meg a változást! Értelmezze a tapasztaltakat!
3. A tálcán lévő vegyszerek és eszközök felhasználásával végezze el a következő kémcsőreakciókat: – sósav + ezüst-nitrát-oldat, – sósav + fenolftaleines nátrium-hidroxid-oldat, – sósav + magnézium forgács. A tapasztalatok megfigyelése mellett állapítsa meg, hogy melyik reakció: a) redoxireakció, b) sav-bázis reakció! Írja fel a reakciók egyenleteit is!
4. A tálcán levő kémcsőben acetaldehid vagy körömlakk-lemosó (aceton) van. Kémcsőben készítse el a következő oldatot: ezüst-nitrát-oldathoz csepegtessen ammónia oldatot, míg a keletkező csapadék fel nem oldódik (ha túl gyorsan adagolja az ammóniát, a csapadék keletkezése nem is figyelhető meg, mert azonnal oldódik)! Ehhez az oldathoz adjon egy keveset az ismeretlen oldatból, és enyhén melegítse az oldatot (ha szükséges)! A tapasztalatok alapján döntse el, hogy mi volt a kémcsőben!
5. Oldjon fel kevés citromsavat vízben! Cseppentsen külön-külön ebből, illetve 2 mol/dm3-es sósavból mészkőporra! Öntsön a citromsavoldatból és a sósavból is egy-egy kis főzőpohárba, majd helyezzen a két edénybe – rövid időre – egy-egy vaskulcsot! Indokolja meg, hogy melyik savat használják vastárgy vízkőmentesítésére!
6. Kálium-nitrátot oldjon szobahőmérsékletű vízben mindaddig, amíg már több só nem tud feloldódni! Ekkor az edény alján marad szilárd anyag. Kezdje el melegíteni az oldatot, és közben kevergesse! Az edény alján levő szilárd anyag feloldódik. Értelmezze a fenti kísérleti tapasztalatokat! Mi történik, ha az oldatot ismét visszahűti szobahőmérsékletre?
7. Etanolt és ecetsavat 2–3 csepp tömény kénsav jelenlétében 1–2 percig melegítettünk. Az elillanó gőzöket magunk fele terelve, kellemes illatot éreztünk! Értelmezze a kísérleti tapasztalatokat, és írja fel a végbemenő folyamat egyenletét!
8. Három kémcsőben – ismeretlen sorrendben – három különböző, de hasonló (sárgás) színű folyadék van: az egyik napraforgóolaj, a másik citromszörp, a harmadik valamilyen habfürdő. Adjon kevés vizet mindhárom folyadékhoz, majd rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje meg és értelmezze a változásokat, majd azonosítsa a kémcsövek tartalmát!
9. Reszelt vöröskáposztát osszon három részre! Az egyik részre cseppentsen savanyú uborka levéből, a másikat sózza meg, a harmadik részlethez adagoljon valamilyen hagyományos mosogatószerből (pl. trisóból). Figyelje meg a változásokat, és a fenti kísérlet alapján állapítsa meg, mire használható a vöröskáposzta!
10. Tegyen magnéziumforgácsot csapvízbe, citromos limonádéba, savanyú uborka levébe, illetve 1 mol/dm3 koncentrációjú sósavba! Hasonlítsa össze és értelmezze a fém viselkedését a különböző folyadékokban!
11. Valódi és liszttel hamisított tejföl van előkészítve. Jódtinktúrával állapítsa meg, melyik a hamisított tejföl! Figyelje meg és értelmezze a változást!
12. Négy kémcsőben sósav (2 mol/dm3), salátalé, hagyományos tisztítószer (trisó oldata) és víz van. A tálcán levő indikátor segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Magyarázza meg, hogyan következtetett!
13. Három fehér, szilárd anyagot kell azonosítania. A tálcán lévő eszközök, víz és indikátorok segítségével azonosítsa, hogy melyik edényben van a kristálycukor, a citromsav, a szappanreszelék!
14. Törjön le a tálcán található tojáshéjból, melynek fő összetevője kalcium-karbonát, egy kis darabkát, és cseppentsen rá fenolftalein-oldatot! Hevítse a tojáshéj egy másik darabkáját tartósan mindaddig, amíg az esetleg megjelenő fekete szín eltűnik! Hűtse le, majd cseppentsen rá ismét fenolftalein oldatot! Értelmezze a tapasztaltakat!
15. A kémcsőben lévő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid-oldatot, enyhe melegítés után egy jellegzetes szagú gáz keletkezik, mely nedves indikátorpapírral lúgos kémhatást jelez. Mi lehet a keletkező gáz?
16. Szódásszifonból eresszen ki egy kevés szódavizet egy kis főzőpohárba! Vizsgálja meg az oldat kémhatását indikátorpapírral! Forralja fel az oldatot, és hagyja forrni egy kicsit! Lehűlés után vizsgálja meg ismét az oldat kémhatását! Mit tapasztal? Magyarázza meg a tapasztalatait!
17. Mészkőpor, keményítő és porcukor van egy-egy óraüvegen. Állapítsa meg víz, mint oldószer és gázégő segítségével, hogy melyik a keményítő?
18. Öntsön cinkre és mészkőre sósavat! Azonosítsa gyújtópálca segítségével a fejlődő gázokat!
19. Két-két kémcsőben víz és sebbenzin van. Sót és apró jódkristályt oldjon fel vízben és sebbenzinben! Figyelje meg, milyen mértékben oldódik a jód és a só az egyes oldószerekben! Értelmezze a látottakat!
20. Két kémcsőben klórgázt fejlesztünk kálium-permanganát és tömény sósav segítségével. A két kémcső szájára egy kálium-bromid-oldattal, illetve egy kálium-jodid-oldattal átitatott vattát szorítunk. Az első esetben a vatta vörösesbarna lesz, a másik esetben is megsötétedik. Ha ez utóbbira egy csepp keményítőoldatot cseppentünk, a vattán kék foltot figyelhetünk meg. Értelmezze a kísérleti tapasztalatokat!
21. Tojásfehérje oldatához adjon kálium-hidroxid-oldatot, majd 1–2 csepp réz-szulfát-oldatot. Figyelje meg a változást!
22. Két óraüveg közül az egyiken paraffingyertya reszelék, a másikon szappanreszelék van. Dobjon két kémcsőbe mindegyik mintából, öntsön rá vizet, s rázza össze! Értelmezze a tapasztaltakat!
23. Üvegcső segítségével fújjon meszes vízbe! Milyen változást tapasztal? Magyarázza meg a változást!
24. Egy kis főzőpohárba öntsön egy kevés tintával megfestett vizet, és tegyen bele kis kanálnyi aktív szenet! Néhány perc múlva szűrje le az oldatot! Hasonlítsa össze a kapott oldat színét az eredetivel! Magyarázza meg a tapasztalatait!
25. Három kémcsőben – ismeretlen sorrendben – desztillált víz, csapvíz és híg kalcium-klorid-oldat van. Mindegyikhez dobjon borsó nagyságú szappandarabot, majd rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje meg és értelmezze a változásokat, majd azonosítsa a kémcsövek tartalmát!
BIOLÓGIA TÉMAKÖRÖK A altétel (gyakorlat): Egy egyszerű laboratóriumi vizsgálat elvégzése, vagy elemzése - növényi és állati szövetek vizsgálata mikroszkóppal/felismerése kép alapján - szén-dioxid kimutatása - epe szerepének vizsgálata - térdreflex vizsgálata B altétel (elmélet): Az ember egészsége 1. Az emberi bőr felépítése, szerepe, egészsége Környezetvédelem, ökológia 1. A populáció és környezete 2. A populációk kölcsönhatásai 3. Az életközösségek, biodiverzitás 4. Az anyag-és energiaforgalom 5. A társulások jellemzői és változása 6. Hazai fás, fátlan társulások Természet-és környezetvédelem
Földrajz témakörök: 1. A térkép 2. Csillagászati ismeretek: Naprendszer, Nap, Hold, bolygók 3. A kőzetburok: A Föld gömbhéjas szerkezete 4. A kőzetlemezek 5. A hegységképződés 6. A Föld nagyszerkezeti egységei 7. A Föld története 8. A földfelszín formálódása 9. A levegőburok: A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 10. A levegő mozgása 11. Az időjárás és az éghajlat 12. A légszennyezés következményei 13. A vízburok földrajza: A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai 14. A felszíni és felszín alatti vizek és felszínalakító hatásuk 15. A víz és a jég felszínformáló munkája 16. A földrajzi övezetesség rendszere 17. A vízszintes földrajzi övezetesség 18. Az egyes övezetek egyedi jellemzői 19. A forró övezet 20. Mérsékelt övezet 21. Hideg övezet 22. A függőleges földrajzi övezetesség 23. Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália természeti adottságai 24. Magyarország természeti adottságai 25. Hazánk nagy tájainak természeti képe 26. A népesség földrajzi jellemzői 27. Településtípusok, urbanizáció, dezurbanizáció 28. A világgazdaság jellemző folyamatai 29. Integrációk 30. A globalizáció 31. A pénz 32. Magyarország társadalmi jellemzői 33. A hazai gazdasági fejlődés jellemzői 34. Magyarország környezeti állapota 35. Európa általános természetföldrajzi képe 36. Az Európai Unió 37. Az EU különböző országainak jellemzői 38. Európa unión kívüli országai 39. Távoli tájak jellegzetes országai, országcsoportok: Afrika tipikus országai, Auszrália, Japán, Kína, India, Kis-Tigrisek, Arab-országok, USA, Kanada, Latin-Amerikai országok 40. A globálissá váló környezetszennyezés és következményei, ennek hatásai Magyarországra
|