forex trading logo

Segítség a Vasvárinak

Az iskolánkat adományokkal vagy az adó 1 %-ának felajánlásával a következő szervezeken keresztül is támogathatja:

Vasvári Természetismereti Turisztikai Kulturális és Sportegyesület (VTTKSE)

adószám: 18499285-1-07

számlaszám: 10918001-00000033-07250008

 

 Oklevél 2012

Oklevél 2011

Oklevél 2010

Érettségi témakörök

 

2017.

 

Idegen nyelvek:

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/elo_idegen_nyelv_vk_2017.pdf 

Irodalom:

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/Irodalom témakörök 2017_ 12_A közép.pdf

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/Irodalom témakörök 2017_ 12_B közép.pdf

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/irodalom témakörök 2017_ 12_C közép.pdf 

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/Irodalom témakörök 2017_ 12_D közép.pdf

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/irodalom témakörök 2017_ (emelt csoport) közép.pdf

Nyelvtan:

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/Nyelvtan témakörök 2017_ 12_A közép.pdf

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/Nyelvtan témakörök 2017_ 12_B közép.pdf

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/nyelvtan témakörök 2017_ 2_C közép.pdf

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/Nyelvtan témakörök 2017_ 12_D közép.pdf

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/nyelvtan témakörök 2017_ (emelt csoport) közép.pdf

Testnevelés:

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/Testneveles_kozep_gyakorlati_2017_majus(4).pdf
www.vasvarigimn.hu/vpg/files/testneveles_vizsgakövetelmények_2017(1).pdf

Történelem: 

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/Történelem témakörök 2017_ 12_A közép.pdf

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/Történelem témakörők 2017_ 12_B közép.pdf

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/Történelem témakörök 2017_ 12_C közép.pdf

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/Történelem témakörök 2017_ 12_D közép.pdf

www.vasvarigimn.hu/vpg/files/Történelem témakörök 2017_ 12_ emelt csoport középszint.pdf

 

    

Középszintű szóbeli fizika érettségi témakörei és kísérletei

Egyenes vonalú mozgások

Határozza meg egy Mikola-féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét. Készítsen út-idő illetve sebesség-idő grafikont és elemezze azokat. Mutasson be egyenletesen változó mozgást.
Eszközök: Mikola-cső, alátámasztó hasáb, stopperóra vagy metronóm, mérőszalag, kréta, lejtő, golyó.

Az erö. Az erők fajtái. Erőtörvények a fizikában.
A dinamika alapegyenlete

A rendelkezésre álló eszközökkel mutasson be egy-egy kísérletet a tehetetlenség és a kölcsönhatás törvényeinek alátámasztására.
Eszközök: Rugós erőmérők, rugós kiskocsik, súlyok, fonálra függesztett test, rugók, Segner kerék..

Mozgást akadályozó erők.
A csúszási és a tapadási súrlódási erők.

Vizsgálja meg a csúszási súrlódási erő és a felületeket merőlegesen összenyomó erő kapcsolatát két különböző tömegű test esetén, ugyanolyan érdességű, és különböző érdességű felületen.
Eszközök: fahasáb, rugós erőmérő, a fahasábra helyezhető különböző tömegű testek, érdességükben eltérő felületű lapok, üveglap, papírlap (2db).

Munka, energia, teljesítmény

A rendelkezésre álló eszközökkel mutassa meg, hogyan függ a súrlódási munka egy vízszintes felületen, állandó sebességgel mozgatott test tömegétől. Mutassa be a rugóerő munkáját rugóra függesztett két különböző tömegű test esetén.
Eszközök: Fahasábok akasztóval ellátva, súlyok, rugós erőmérő, rugók, mérőszalag.

A harmonikus rezgőmozgás

A kapott eszközök segítségével határozza meg két különböző rugó rugóállandóját.
Határozza meg a rugók rezgésidejét a mért és adott mennyiségek ismerete alapján, majd ebből számítsa ki a rezgés frekvenciáját. .
Eszközök: Kétféle keménységű rugó, súlyok, mérőszalag.

Folyadékok és szilárd anyagok hőtágulása

A rendelkezésre álló eszközökkel szemléltesse a hőtágulás egyes jellemzőit!
Eszközök: Nyeles bimetall lemez, fémgyűrű golyóval (Gravesande karika), eszköz a lineáris hőtágulás vizsgálatára, gázmelegítő, gyufa, ábra.

Halmazállapot-változások

A mellékelt eszközök segítségével mutassa meg, hogy a párolgás hőelvonással jár.
Eszközök: metilalkohol, hőmérő.

A gázok belső energiája. A hőtan I. és II. főtétele.

Mondj példákat adiabatikus állapotváltozásokra.
Röviden ismertesd a mellékelt ábra alapján a hő mechanikai egyenértékének megállapítására vonatkozó kísérlet lényegét.
Eszközök: A Joule-féle készülék rajza. Szódásszifon patronnal.

Az elektron. Az elektron felfedezése.

A katódsugárzás tulajdonságainak ismertetése és bemutatása a mellékelt eszközökkel, ha a feltételek ezt lehetővé teszik.
A mellékelt vázlatos rajz alapján ismertesse a katódsugárcső működési elvét.
Eszközök: Katódsugárcső és annak kapcsolási rajza, ábrák.

Elektrosztatika
Elektromos töltés, elektromos mező

A rendelkezésre álló eszközökkel mutassa meg hogyan hozható létre elektromos állapot, és milyen kölcsönhatás tapasztalható az elektromos az elektromos állapotban lévő testek között.
Hogyan lehet elektromos megosztással feltölteni egy elektroszkópot.
Mutassa be és értelmezze a jelenséget.
Eszközök: ebonitrúd, üvegrúd, dörzsöléshez alkalmas anyag, selyempapír, elektroszkóp, állvány, fémháló

Magnetosztatika
 A mágneses mező jellemzése

Hogyan szemléltetjük a mágneses mező szerkezetét? Mutassa be ezt a rúdmágnes és a patkómágnes esetében. Készítsen rajzot a Föld mágneses mezejéről! Készíts iránytűt
Milyen kölcsönhatás alakul ki egy mágneses mező és a benne mozgó elektromos töltés között? Mutassa be a kölcsönhatást egy áramjárta tekercs és egy rúdmágnes segítségével. Értelmezze a tapasztaltakat.
Eszközök: rúdmágnes, patkómágnes, rajzlap, vasreszelék, áramforrás, tekercs,
Különböző anyagok a mágnesezhetőség bemutatására (réz alumínium, vas, lágyvas, üveg) Vízzel telt edény, penge iránytű készítéshez

Mozgási indukció

Értelmezze a mozgási indukció jelenségét. Mitől függ a vezetőben indukálódó feszültség nagysága?
Az elmondottakat támassza alá a mellékelt eszközök segítségével bemutatott kísérletekkel!
Eszközök: Középállású demonstrációs műszer, három üres (vasmag nélküli) tekercs (300, 600, 1200 menetes iskolai transzformátor tekercs, 2 db erős rúdmágnes, összekötő huzalok.

Mechanikai hullámok

Hozzon létre egyenes hullámokat víz felületén, és vizsgálja meg visszaverődésüket, törésüket. Hozzon létre felületi hullámokat hullámkádban, majd mutasson be interferenciajelenséget, elhajlást.
A vizsgált jelenségek értelmezése (visszaverődés, törés, interferencia, elhajlás)
Hogy jön létre állóhullám? Keltsen állóhullámokat síppal, húrral.

Eszközök: Hullámkád, víz, a kb 1cm-es vízréteg létrehozásához a kádban. Téglalap alakú lemez a hullámkeltéshez, Egy 5-6mm-es lemez a hullámtöréshez, visszaverődéshez, réshez, hullámkeltéshez lemezek. Sípok, húrok.

Elektromágneses hullámok keletkezése és tulajdonságai,
A teljes elektromágneses színkép

A mellékelt röntgencső segítségével beszéljen a röntgensugár keletkezéséről.
A mellékelt eszközök segítségével mutasson be az elektromágneses hullámokra tulajdonságokat.
Eszközök: fényforrás, prizmák, lencsék, lemezek, ábrák, röntgencső.

Az atom szerkezete. Klasszikus atommodellek.
A Bohr-féle atommodell.

Az ábra segítségével ismertesse Rutherford szórási kísérletét. Miért játszott fontos szerepet az atom szerkezetének megismerésében?
Ismertesse a gerjesztett H-atom színképét a mellékelt ábra alapján.
Eszközök: ábra a H-atom színképéről és Rutherford szórási kísérletéről.

A természetes radioaktív sugárzások.

A mellékelt 100 db 1Ft-os pénzérme segítségével mutassa be, hogy az atommagok bomlása véletlenszerű jelenség.
Mérje meg a helyiségben a háttérsugárzás értékét! Mi okozza a háttérsugárzást?
Mérje meg az adott urántartalmú kőzet intenzitását a távolság függvényében!
Értelmezze a kapott eredményt.
Eszközök: Sugárzásmérő, urántartalmú kőzet, hosszúságmérő eszköz, 100db 1Ft-os pénzérme. Ábrák.

Az atomerőmű, az atomreaktor

Az alábbi vázlatos rajz alapján ismertesse, melyek egy atomerőmű részei, és melyiknek mi a szerepe? Hogyan jöhet létre láncreakció?
Eszközök: ábrák

Geometriai optika

Mutassa be a különböző típusú lencsék képalkotását! Állapítsa meg a kapott lencséről, hogy szóró- vagy gyűjtőlencse-e!
Ismertesse a fényvisszaverődés és a fénytörés jelenségét, majd a mellékelt eszközökkel mutassa be azokat.
Eszközök: mágnestábla, lézeres fényforrás, lencsék, prizmák,

A Naprendszer

A mellékelt rajz alapján értelmezze a napfogyatkozás és a holdfogyatkozás létrejöttét!
Eszközök: Ábra a napfogyatkozásról és a holdfogyatkozásról.

Magerők. Az atommag belső szerkezete.

Értelmezze a mellékelt ábrát!
Eszközök: A mágneses térrel történő izotópszétválasztás ábrája.

 

 A középszintű érettségi vizsga témakörei
MATEMATIKÁBÓL

 

Gondolkodási műveletek, logika, kombinatorika, gráfok          

  • A negáció, konjukció, diszjunkció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása.
  • A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.
  • Kombinatorika. Permutációk, variációk, kombinációk. Logikai szita.
  • Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok, használatuk.  
  • A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Számelmélet, algebra                                

  • A valós számok alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága.
  • Oszthatóság, a számelmélet alaptétele.  Számrendszerek.
  • Algebrai kifejezések, műveletek. Hatványozás, gyökvonás.
  • Abszolút érték fogalma. Számtani és mértani közép.
  • Számok normálalakja.
  • Lnko, lkkt, számok prímtényezőkre bontása. Egyszerű oszthatósági feladatok.

Hatvány, gyök, logaritmus

  • Egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok.  Definíciók, azonosságok.
  • Logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben.

Egyenletek, egyenlőtlenségek egyenletrendszerek egyenlőtlenség-rendszerek

  • Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.
  • Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges gyakorlati feladatokban.
  • Egyszerűbb gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek.
  • A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.
  • Egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.

Függvények, az analízis elemei                

  • A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.
  • Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolutérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik:   f(x) + c, f(x + c), c× f(x), f(c× x)
  • Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték szemléletes fogalma, periodicitás, paritás .

Sorozatok

  • Számtani sorozat, mértani sorozat. an , Sn ismerete és használata feladatokban.
  • Kamatos kamat számítása gyakorlati feladatokban.

Geometria, koordináta-geometria, trigonometria

  • Térelemek. Nevezetes ponthalmazok
  • Háromszögek. Nevezetes négyszögek. Sokszögek. Szabályos sokszögek.
  • Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes vonalakra, alkalmazásuk.
  • Thalesz-tétel, Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása.
  • Arányossági tételek derékszögű háromszögben.
  • Kör.  A kör részei. A kör és egyenes kölcsönös helyzete, a kör érintője.

Geometriai transzformációk

  • Feladatok egyszerű ponthalmazokra (szakaszfelező merőleges, szögfelező, kör, gömb).
  • Egybevágósági transzformációk ismerete, alkalmazása.
  • Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai.
  • Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása feladatokban.

Vektorok.

  • Vektorműveletek és tulajdonságaik.
  • Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.

Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

  • Térelemek távolsága, szöge síkban és térben.
  • Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.
  • Hasonló síkidomok területe, hasonló testek térfogata.
  • Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp felszíne és térfogata.

Trigonometria

  • Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei.
  • Összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek.
  • Szinusztétel, koszinusztétel, alkalmazásuk a feladatok megoldásában.

Koordináta-geometria

  • Egyenes egyenlete. Párhuzamos, merőleges egyenesek. Egyenesek metszéspontja.
  • Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A körhöz húzott érintő egyenlete.

Valószínűségszámítás, statisztika

  • Statisztikai adatok jellemzői, rendszerezésük, különböző ábrázolásaik (kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram).
  • Sokaság, minta, relatív gyakoriság.
  • Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, medián, módusz. Szórás.
  • Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.
  •  

Témakörök informatikából

1. Információs társadalom
Témák:

1.1. A kommunikáció
1.1.1. A kommunikáció általános modellje
1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek
1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban
1.1.4. Közhasznú információs források
Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni, értelmezni.
Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …).
Ismerjen számítógépes katalógusokat és adat­bázisokat.
Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével

1.2. Információ és társadalom
1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete
1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői
1.2.3. Informatika és etika
1.2.4. Jogi ismeretek
Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit.
Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól.
Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását.
Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét.
Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak.
Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet.
Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

2. Informatikai alapismeretek – hardver
2.1. Jelátalakítás és kódolás
2.1.1. Analóg és digitális jelek
2.1.2. Az adat és az adatmennyiség
2.1.3. Bináris számábrázolás
2.1.4. Bináris karakterábrázolás
2.1.5. Bináris kép- és színkódolás
2.1.6. Bináris hangkódolás
Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.

2.2. A számítógép felépítése
2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek
2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap
2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak
2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése
2.2.5. Hálózatok
Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek.
Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit.
Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver
3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai
3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete
3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése
3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon
3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás
3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem
3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, …
3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem
Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét.
Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket.
Tudjon állományokat megkeresni.
Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat.
Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni.
Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit.
Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele.
Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

4. Szövegszerkesztés
4.1. A szövegszerkesztő használata
4.1.1. A program indítása
4.1.2. A munkakörnyezet beállítása
4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere
4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása
Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani.
Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét.
Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni.
Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni.
Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni.

4.2. Szövegszerkesztési alapok
4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás
4.2.2. Karakterformázás
4.2.3. Bekezdésformázás
4.2.4. Felsorolás, számozás
4.2.5. Tabulátorok használata
4.2.6. Oldalformázás
Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal).
Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni.
Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni.
Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást.
Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni.
Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …)

4.3. Szövegjavítási funkciók
4.3.1. Keresés és csere
4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés
4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás
Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit.
Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni.
Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit.

4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben
4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés
4.4.2. Körlevélkészítés
4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk
Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni.
Tudjon kördokumentumot készíteni.
Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

5. Táblázatkezelés

5.1.1 A táblázatkezelő használata A program indítása

5.1.2 A munkakörnyezet beállítása

5.1.3 A táblázatkezelő menürendszere

5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása
Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.

5.2 A táblázatok felépítése

5.2.1 cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap

Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.

5.3 Adatok a táblázatokban

5.3.1 Adattípusok

5.3.2 Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás

5.3.3 A cellahivatkozások használata

5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény
Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat.
Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.)
Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni.
Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül.
Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül.
Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést.

5.4 Táblázatformázás

5.4.1 Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése

5.4.2 Karakter-, cella- és tartomány-formázások

5.4.3 Cellák és tartományok másolása

Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cella­formázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.

5.5 Táblázatok, szövegek, diagramok

5.5.1 Egyszerű táblázat készítése

5.5.2 Formázási lehetőségek

5.5.3 Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése

Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között.
Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó).
Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.

5.6 Problémamegoldás táblázatkezelővel

5.6.1 Tantárgyi feladatok megoldása

5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák
Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

6. Adatbáziskezelés
6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs
Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között.
A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani.
Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani.
6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata
6.2.1. Adattípusok
6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése
6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása
Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek.
Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni.
Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni.
Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni.
6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek
6.3.1. Lekérdezések, függvények használata
6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés
6.3.3. Összesítés
Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni.
Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges.
6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok
6.4.1. Űrlapok használata
6.4.2. Jelentések használata
Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni.
Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

7. Információs hálózati szolgáltatások
7.1. Kommunikáció az Interneten
7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata
7.1.2. Állományok átvitele
7.1.3. WWW
7.1.4. Keresőrendszerek
7.1.5. Távoli adatbázisok használata
Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait.
Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit.
Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni.
Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni.
Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit.
Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.
7.2. Weblap készítés
7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete
7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel
7.2.3. Formázási lehetőségek
Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.

8. Prezentáció és grafika
8.1. Prezentáció (bemutató)
8.1.1. A program indítása
8.1.2. A munkakörnyezet beállítása
8.1.3. A program menürendszere
8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása
Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani.
Ismerje a program kezelő felületét.
Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon.
Tudjon bemutatót készíteni.
8.2. Grafika
8.2.1. A program indítása
8.2.2. A munkakörnyezet beállítása
8.2.3. A program menürendszere
8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása
8.2.5. Képek beillesztése, formázása
Tudja az általa tanult grafikai programot indítani.
Ismerje a program kezelő felületét.
Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni.
Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni.
Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani.
Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

9. Könyvtárhasználat
9.1. Könyvtárak
9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai
9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet
9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány
9.1.4. A könyvtári szolgáltatások
Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket.
Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.
9.2. Dokumentumok
9.2.1. Nyomtatott dokumentumok
9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD)
Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.
9.3. Tájékoztató eszközök
9.3.1. Katalógusok
9.3.2. Adatbázisok
9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert kereső-programokat használni.
A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli.
A gyakorlati vizsgán 120, a szóbeli vizsgán 30 pontot lehet szerezni.

 

 

Középszintű kémia témakörök

 

1.             Atomok, ionok (atom, elem, rendszám, tömegszám, izotópok, alapállapot, gerjesztett állapot, atompálya, elektronfelhő szerkezete, periódusos rendszer, vegyértékelektronok, atomtörzs, periodicitás a periódusos rendszerben, kationok és anionok létrejötte)

 

2.             Molekulák és összetett ionok (a kovalens kötés fajtái, jellemzői, molekulák térszerkezete, polaritása, összetett ionok képződése)

 

3.             Mennyiségi alapismeretek (relatív molekulatömeg, anyagmennyiség, moláris tömeg kémiai egyenlet)

 

4.             Anyagi halmazok (anyagi halmaz, elem, vegyület, keverék, fázisok, homogén és heterogén rendszerek, halmazállapotok, kémiai kötések: elsőrendű, másodrendű, kristálytípusok; oldatok és elegyek összetétele: tömeg %, térfogat %, anyagmennyiség %, anyagmennyiség-koncentráció; oldatok: oldhatóság, az oldódás folyamata, kolloid rendszerek, adszorpció-deszorpció)

 

5.             Kémiai reakciók (termokémia: reakcióhő, folyamathő, Hess-tétel, képződéshő; reakciók sebessége, reakciók lejátszódásának feltételei, megfordítható kémiai reakciók, egyensúlyi állapot kialakulása, „tömeghatás” törvénye, a legkisebb kényszer elve)

 

6.             Reakciótípusok (addíció, elimináció, szubsztitúció, polimerizáció, polikondenzáció, disszociáció, csapadékképződés, redoxireakció, protolítikus-reakció, ionegyenlet)

 

7.             Sav-bázis reakciók (Arrhenius és Brǿnsted szerint, savak, bázisok erőssége, a pH, indikátorok, közömbösítés, sók hidrolízise)

 

8.             Redoxireakciók (oxidáció, redukció, oxidációs szám)

 

9.             Elektrokémia (Galvánelem, elektromotoros erő, redoxfolyamatok irányának becslése standardpotenciál alapján, elektrolízis, Faraday törvényei)

 

10.         Fémek általános jellemzése (fémes elemek, szerkezet és tulajdonságok, ötvözetek, korrózió, fémek reakciói, előállításuk)

 

11.         Fontosabb fémek és fémcsoportok (s-mező fémei, p-mező (Al, Sn, Pb) fémei, d-mező (Fe, réz-csoport, cink-csoport) fémei, vegyértékelektronszerkezet, fizikai és kémiai tulajdonságok, előfordulás élettani hatás, előállítás, felhasználás)

 

12.         Nemfémes elemek és vegyületeik (hidrogén, nemesgázok, halogének, halogénvegyületek (kősó, hypó), oxigén-csoport (oxigén, oxidok, víz természetes vizek, vízkeménység-vízlágyítás, hidroxidok kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, nátrium-tioszulfát, kén-hidrogén) nitrogén-csoport (nitrogén, ammónia, nitrogén-oxidok, salétromsav, nitrátok, foszfor, foszforsav) szén-csoport (szén, szén-monoxid, szén-dioxid, szénsav és sói, szilícium, szilícium-dioxid), előfordulásuk, fizikai tulajdonságaik, molekulaszerkezet, polaritás, rácsszerkezet, összetartó erő, reakciók, élettani hatás, előállítás, felhasználás)

 

13.         Szénhidrogének és halogénezett származékaik (szerves kémia, szerves vegyületek szerkezetének meghatározása, konformáció, homológ sor, szénhidrogének csoportosítása (alkánok, alkének, alkinek, aromások, diének, poliének, elnevezés konstitúciós izoméria, atomcsoportok, előfordulás, anyagszerkezet, fizikai tulajdonságok, molekulaszerkezet, polaritás, rácsszerkezet, összetartó erő reakciókészség, jellemző kémiai reakciók, élettani hatás előállítás, felhasználás); halogénezett szénhidrogének (elnevezés konstitúciós izoméria, atomcsoportok, előfordulás, anyagszerkezet, fizikai tulajdonságok, molekulaszerkezet, polaritás, rácsszerkezet, összetartó erő reakciókészség, jellemző kémiai reakciók, élettani hatás előállítás, felhasználás)

 

14.         Oxigéntartalmú szerves vegyületek (funkciós csoportok, vegyületcsoportok, alkoholok, fenolok: származtatás, meghatározás, értékűség, rendűség, elnevezés, anyagszerkezet, molekulaszerkezet, polaritás, fizikai tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, élettani hatás, előállítás, felhasználás; éterek, oxovegyületek, aldehidek, ketonok, karbonsavak és sóik, észterek: származtatás, meghatározás, elnevezés, anyagszerkezet, molekulaszerkezet, polaritás, fizikai tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, élettani hatás, előállítás, felhasználás; az oxigéntartalmú szerves vegyületek átalakítása egymásba)

 

15.         Nitrogéntartalmú szerves vegyületek, természetes és mesterséges makromolekulák (aminok, aminosavak, amidok, nitrogéntartalmú heteroaromás vegyületek: származtatás, meghatározás, értékűség, rendűség, elnevezés, anyagszerkezet, molekulaszerkezet, polaritás, fizikai tulajdonságok, kémiai reakciók, előfordulás, élettani hatás, előállítás, felhasználás; szénhidrátok, monoszacharidok, diszacharidok, poliszacharidok, fehérjék, nukleinsavak, műanyagok, az energiagazdálkodás kémiai vonatkozásai)

 

 

Kémia kísérletek

 

1.                  A tálcán szőlőcukor, illetve répacukor van a sorszámozott kémcsövekben.

      Annak eldöntésére, hogy melyik kémcső mit tartalmaz, végezze el a következő vizsgálatot:

      Öntsön tiszta kémcsőbe kb. 1 cm3 ezüst-nitrát-oldatot, majd adagoljon hozzá annyi am­mónia­oldatot, hogy a kezdetben keletkező csapadék éppen feloldódjék! Tegyen a vizs­gálandó cukorból az így elkészített oldathoz, majd a kémcsövet tegye forró vízfürdőbe!

      Rögzítse és értelmezze a vizsgálat tapasztalatait, majd azonosítsa a kémcsövek tartalmát!

 

2.      A tálcán látható tojásfehérje-oldathoz cseppentsen néhány csepp ólom-nitrát-oldatot, és figyelje meg a változást! Értelmezze a tapasztaltakat!

 

3.   A tálcán lévő vegyszerek és eszközök felhasználásával végezze el a következő kémcsőreakciókat:

      – sósav + ezüst-nitrát-oldat,

      – sósav + fenolftaleines nátrium-hidroxid-oldat,

      – sósav + magnézium forgács.

      A tapasztalatok megfigyelése mellett állapítsa meg, hogy melyik reakció:

      a) redoxireakció,

      b) sav-bázis reakció!

      Írja fel a reakciók egyenleteit is!

 

4.      A tálcán levő kémcsőben acetaldehid vagy körömlakk-lemosó (aceton) van. Kémcsőben ké­szítse el a következő oldatot: ezüst-nitrát-oldathoz csepegtessen ammónia oldatot, míg a keletkező csapadék fel nem oldódik (ha túl gyorsan adagolja az ammóniát, a csapadék keletkezése nem is figyelhető meg, mert azonnal oldódik)! Ehhez az oldathoz adjon egy keveset az ismeretlen oldatból, és enyhén melegítse az oldatot (ha szükséges)! A tapasztalatok alapján döntse el, hogy mi volt a kémcsőben!

 

5.    Oldjon fel kevés citromsavat vízben! Cseppentsen külön-külön ebből, illetve 2 mol/dm3-es sósavból mészkőporra! Öntsön a citromsavoldatból és a sósavból is egy-egy kis főzőpohárba, majd helyezzen a két edénybe – rövid időre – egy-egy vaskulcsot! Indokolja meg, hogy melyik savat használják vastárgy vízkőmentesítésére!

 

6.      Kálium-nitrátot oldjon szobahőmérsékletű vízben mindaddig, amíg már több só nem tud feloldódni! Ekkor az edény alján marad szilárd anyag. Kezdje el melegíteni az oldatot, és közben kevergesse! Az edény alján levő szilárd anyag feloldódik.

Értelmezze a fenti kísérleti tapasztalatokat!

Mi történik, ha az oldatot ismét visszahűti szobahőmérsékletre?

 

7.      Etanolt és ecetsavat 2–3 csepp tömény kénsav jelenlétében 1–2 percig melegítettünk. Az elillanó gőzöket magunk fele terelve, kellemes illatot éreztünk! Értelmezze a kísérleti tapasztalatokat, és írja fel a végbemenő folyamat egyenletét!

 

8.      Három kémcsőben – ismeretlen sorrendben – három különböző, de hasonló (sárgás) színű folyadék van: az egyik napraforgóolaj, a másik citromszörp, a harmadik valamilyen hab­fürdő. Adjon kevés vizet mindhárom folyadékhoz, majd rázza össze a kémcsövek tar­tal­mát! Figyelje meg és értelmezze a változásokat, majd azonosítsa a kémcsövek tartalmát!

 

9.      Reszelt vöröskáposztát osszon három részre! Az egyik részre cseppentsen savanyú uborka levéből, a másikat sózza meg, a harmadik részlethez adagoljon valamilyen hagyományos mosogatószerből (pl. trisóból). Figyelje meg a változásokat, és a fenti kísérlet alapján állapítsa meg, mire használható a vöröskáposzta!

 

10.  Tegyen magnéziumforgácsot csapvízbe, citromos limonádéba, savanyú uborka levébe, illetve 1 mol/dm3 koncentrációjú sósavba! Hasonlítsa össze és értelmezze a fém visel­ke­dését a különböző folyadékokban!

 

11.  Valódi és liszttel hamisított tejföl van előkészítve. Jódtinktúrával állapítsa meg, melyik a hamisított tejföl! Figyelje meg és értelmezze a változást!

 

12.  Négy kémcsőben sósav (2 mol/dm3), salátalé, hagyományos tisztítószer (trisó oldata) és víz van. A tálcán levő indikátor segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Ma­gya­ráz­za meg, hogyan következtetett!

 

13.  Három fehér, szilárd anyagot kell azonosítania. A tálcán lévő eszközök, víz és indikátorok segítségével azonosítsa, hogy melyik edényben van a kristálycukor, a citromsav, a szappanreszelék!

 

14.  Törjön le a tálcán található tojáshéjból, melynek fő összetevője kalcium-karbonát, egy kis darabkát, és cseppentsen rá fenolftalein-oldatot! Hevítse a tojáshéj egy másik darabkáját tartósan mindaddig, amíg az esetleg megjelenő fekete szín eltűnik! Hűtse le, majd cseppentsen rá ismét fenolftalein oldatot! Értelmezze a tapasztaltakat!

 

15.  A kémcsőben lévő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid-oldatot, enyhe melegítés után egy jellegzetes szagú gáz keletkezik, mely nedves indikátorpapírral lúgos kémhatást jelez. Mi lehet a keletkező gáz?

 

16.  Szódásszifonból eresszen ki egy kevés szódavizet egy kis főzőpohárba! Vizsgálja meg az oldat kémhatását indikátorpapírral! Forralja fel az oldatot, és hagyja forrni egy kicsit! Lehűlés után vizsgálja meg ismét az oldat kémhatását! Mit tapasztal? Magyarázza meg a tapasztalatait!

 

17.  Mészkőpor, keményítő és porcukor van egy-egy óraüvegen. Állapítsa meg víz, mint oldószer és gázégő segítségével, hogy melyik a keményítő?

 

18.  Öntsön cinkre és mészkőre sósavat! Azonosítsa gyújtópálca segítségével a fejlődő gázokat!

 

19.  Két-két kémcsőben víz és sebbenzin van. Sót és apró jódkristályt oldjon fel vízben és seb­benzinben! Figyelje meg, milyen mértékben oldódik a jód és a só az egyes oldószerekben! Értelmezze a látottakat!

 

20.  Két kémcsőben klórgázt fejlesztünk kálium-permanganát és tömény sósav segítségével. A két kémcső szájára egy kálium-bromid-oldattal, illetve egy kálium-jodid-oldattal átitatott vattát szorítunk. Az első esetben a vatta vörösesbarna lesz, a másik esetben is meg­sö­té­te­dik. Ha ez utóbbira egy csepp keményítőoldatot cseppentünk, a vattán kék foltot figyel­he­tünk meg. Értelmezze a kísérleti tapasztalatokat!

 

21.  Tojásfehérje oldatához adjon kálium-hidroxid-oldatot, majd 1–2 csepp réz-szulfát-oldatot. Figyelje meg a változást!

 

22.  Két óraüveg közül az egyiken paraffingyertya reszelék, a másikon szappanreszelék van. Dobjon két kémcsőbe mindegyik mintából, öntsön rá vizet, s rázza össze! Értelmezze a tapasztaltakat!

 

23.  Üvegcső segítségével fújjon meszes vízbe! Milyen változást tapasztal? Magyarázza meg a változást!

 

24.  Egy kis főzőpohárba öntsön egy kevés tintával megfestett vizet, és tegyen bele kis kanálnyi aktív szenet! Néhány perc múlva szűrje le az oldatot! Hasonlítsa össze a kapott oldat színét az eredetivel! Magyarázza meg a tapasztalatait!

 

25.  Három kémcsőben – ismeretlen sorrendben – desztillált víz, csapvíz és híg kalcium-klorid-oldat van. Mindegyikhez dobjon borsó nagyságú szappandarabot, majd rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje meg és értelmezze a változásokat, majd azonosítsa a kémcsövek tartalmát!